A merevlemez formázása a régebbi operációs rendszereknél gyakran macerás volt, de ma már a Windows 10-nél, mely az egyik legelterjedtebb változat, csupán pár kattintással megoldható. Mindegy, hogy a formázandó tárgy egy merevlemez, SSD vagy pendrive, a folyamat ugyanaz.
Ebben a cikkben ezt a témakört járjuk körül, ahol nem csak a pontos lépéseket ismerheted meg, hanem a formázással kapcsolatos legfontosabb információkat is megkapod.
Mikor érdemes formázni?
A formázás során újra létrejön a meghajtó logikai felépítése, így alkalmassá válik a fájlok tárolására. Új háttértár vagy pendrive vásárlásakor gyakran meg kell formázni ezeket az egységeket, bár ma már erről jellemzően előre gondoskodnak neked.
Szintén jó ötlet a formázás, ha már sokat használtad az adott merevlemezt vagy flash drive-ot, és a formázással frissítenéd fel, hogy gyorsabbá váljon a működése. Végül pedig, eladáskor érdemes ezzel a művelettel végig menned a tárolóegységen, hogy más ne férjen hozzá az adataidhoz.
Fontos tudnod, hogy amikor a formázást választod, valójában egy úgynevezett magas szintű formázást végeztetsz el a számítógéppel. Ilyenkor az eredeti adataid megmaradnak a meghajtón, de a fájlszervezési tábla törlődik. Emiatt úgy tűnik, hogy a tároló üres. Léteznek azonban olyan programok, melyek a tábla nélkül is vissza tudják állítani a lemez tartalmát, ezért nagyon érzékeny adatokat inkább ne így tüntess el.
Az alacsony szintű formázás az, amely valóban is törli az adatokat, de ezt alapesetben nem éred el a Windows beépített eszközével, külön program kell hozzá. Ha ezzel nem akarsz vesződni, akkor a formázás után az is megoldható, hogy valamilyen nem fontos adatot, például filmeket másolsz rá a lemezedre. Az újonnan felkerülő adat valóban felülírja a régit, így azokat már semmilyen speciális szoftver sem tudja visszahozni. Ha ezután még egyszer végrehajtod a formázást, a winchester-t már el is adhatod, hiszen maximum a másodszor felmásolt, nem problémás adatokat tudják visszaállítani.
Így végezd el a formázást
Windows 10 esetén nagyon könnyű dolgod van, ha formázni akarsz. Egyszerűen megnyitod a Fájlkezelőt, majd a bal oldali fastruktúrában jobb gombbal a formázni kívánt meghajtó jelére kattintasz. Itt kiválasztod a Formázás... parancsot, ami felhozza a folyamathoz szükséges segédprogramot.
Fontos, hogy itt helyesen válaszd ki, melyik meghajtóról van szó, hiszen minden adata el fog tűnni, és maximum a speciális visszaállító szoftverekkel tudod visszaszerezni őket. Mivel ezek sem mindig 100%-osak, ezért inkább ne kísérletezz vele.
A formázó segédprogramban a kapacitást általában nem tudod változtatni, az itt látható méret gyanús lehet, ha rossz meghajtót választottál ki. A fájlrendszer lehet NTFS, FAT32 vagy exFAT, a lemezfoglalási egység mérete pedig 8, 16, 32 vagy 64 kilobájt. A kötetcímkénél adhatod meg azt a nevet, amit például a Fájlkezelőben is látni fogsz, ez segít beazonosítani a meghajtót. Nem kötelező kitöltened.
Végül pedig, a Gyorsformázás jelölődobozzal beállíthatod, hogy a Windows gyorsformázza vagy hagyományos módon formázza meg a lemezt. Az Indítás gombbal el is indíthatod a folyamatot.
Amennyiben a fenti fogalmak nem tiszták, akkor érdemes az alapértelmezett beállításokat használni. Pendrive-nál például a Windows általában a FAT32-t és a 16 kilobájtos lemezfoglalási egységet ajánlja fel, a számítógép merevlemezénél pedig az NTFS-t és a 4 kilobájtos méretet.
Hasonló a helyzet a gyorsformázásnál is, hacsak nincs nyomós okod arra, hogy ne ezt válaszd (például a lemez sérült szektorokat tartalmaz), ne vedd ki a pipát a jelölődobozból. A gyorsformázás maximum egy-két perc, míg a normál változat hosszú órákig is eltarthat.
facebook twitter instagram